Buchinger böjt kúra

Amit a böjtről tudni érdemes

A böjt a táplálékfelvételről való önkéntes, részleges vagy teljes lemondás, amely az emberiség legősibb gyógymódja.

A böjt, mint terápiás módszer már az ókori egyiptomiaknál fellelhető volt és valóságos tudománnyá fejlődött, amelynek gyógyító erejét pontosan kimutatták és annak helyes alkalmazására utasításokat állapítottak meg, csakúgy, mint a böjt utáni táplálkozásra vonatkozólag is.

A böjtölés útján elérhető sikerek nagy feltűnést keltettek és mind több orvos kísérelte meg betegeinél a böjt alkalmazását, mint gyógymódot.

A böjt célja az, hogy - a belső pihenésen át - a szervezetet hozzásegítse, hogy az gyógyítsa, méregtelenítse és újítsa meg önmagát. Segítségével ki lehet takarítani a szervezetből a felhalmozott káros lerakódásokat (pl. az érelmeszesedést vagy arthritis, reumás betegségeket okozó anyagokat, az állandóan keletkező és később daganatos betegséget okozó elfajult sejteket), illetve meg lehet szabadulni a zsír formájában lerakódott fölösleges kilóktól. Azzal, hogy a szervezet lebontja a fölösleges anyagokat, egy egész sor pozitív változást okoz az anyagcserében: csökken a testsúly, a vérnyomás, a koleszterin és triglicerid, erősödik az immunrendszer, ellenállóbbá válik a szervezet a kórokozókkal szemben. Mivel böjt alatt a gyomor-, és bélrendszer nyugalomban van, lehetősége van a regenerációra, így rendbe jöhetnek a krónikus emésztőszervi problémák. A zsírszövetben lerakódott salakanyagok is kiürülnek, a narancsbőr észrevehetően javul. Ezért a böjtöt kés nélküli műtétnek is nevezik.

A belső orvos hatalmas előnye bármilyen külsővel szemben, hogy soha nem hibázik, megfelelő időben és sorrendben tér rá a testben és a lélekben lévő lerakódásokra és csomókra, mivel úgy ismer bennünket, mint saját mély lényünk részét, jobban, mint ahogy mi tudatosan ismerjük magunkat. A böjt alatt egy valóságos forradalmi állapot zajlik le a szervezetben. Először a test, majd a lélek és a gondolatok is mélyreható változáson és tisztuláson mennek keresztül. A böjtölés nem csak a test kezelése, hanem egyfajta pszichoterápia is.

Amint a test kitisztul a böjt után, a koncentrálóképesség és a memória egyre inkább javulni kezd. Testünket az agy köti össze a lélekkel, és amikor az agysejtek megszabadulnak a mérgező anyagoktól, mi is megszabadulunk az idegeskedéstől, a szorongástól, a félelemtől. Szellemünk tiszta és szabad, gondolkodásunk logikus lesz. Éleslátásunk, realitásérzékünk megnő, ezáltal sokkal jobban átlátjuk a problémákat, és hamarabb megoldást is találunk rájuk. Érzékszerveink élesebbé válnak és a testünk rugalmasabb és energikusabb lesz. A valódi böjt pozitívan hat mind a testre, mind a lélekre és hozzásegít egy magasabb rendű léthez. Felébreszti a bennünk szunnyadó képességeket, kreatívabbá és frissebbé tesz. Megvalósítja azt, amit az ókori görögök úgy fogalmaztak, hogy ép testben ép lélek.

A böjt három nagy ajándékkal jutalmaz, testi, szellemi és lelki megtisztulással, amelyből csodás életerőt és egészséget meríthetünk. A rendszeres böjt és a természetes, megfelelő életmód segítségével megtaláljuk lelki egyensúlyunkat, ami a modern élet legnagyobb adománya. Agyunk olyan lesz mint egy szivacs, ami minden új tényt és tudást magába tud szívni. A legfontosabb ajándék pedig, hogy olyan belső békességet és lelki nyugalmat kapunk, ami életünket fantasztikus élménnyé varázsolja.

A Névadóról

A Buchinger böjt nevét dr. Otto Buchinger (1878. február 16. - 1966. április 16.) német orvosról kapta, aki e böjt-terápia népszerűsítője.

Otto Buchinger Németországban, Darmstadtban született. Orvosként végzett az egyetemen, majd katonaorvosként dolgozott a német haditengerészetnél. 1918-ban egészsége megromlása (súlyos reumás ízületi megbetegedése és egy korábbi mandulagyulladás szövődményei) miatt leszerelték. Felgyógyulására semmi esély nem volt. Egy orvos kollégája tanácsára több hetes böjtkúrába kezdett. Böjtjének tizenkilencedik napja után állapota rohamos javulásnak indult. Hamarosan ismét képes volt nyomorék ujjait kiegyenesíteni. Ezután fordult teljes érdeklődésével és lelkesedésével a böjt, mint gyógymód felé. Komoly kutatásokba kezdett és 1920-ban megalapította a Buchinger Böjt-Szanatóriumot Witzenhausenban, ahova nemsokára már a világ minden részéről érkeztek hozzá betegek. Ez a "Szanatórium" kezdetben még a saját házában berendezett szoba volt. Terápiájával hatalmas sikereket ért el, így később 1935-ben Bad Pyrmontban megalapította első, igazi szanatóriumát. Ugyanebben az évben jelent meg legjelentősebb könyve A gyógyböjt és a kiegészítő módszerek (Das Heilfasten und seine Hilfsmethoden als biologischer Weg), amelyet azután többször is kiadtak,

Hogyan készüljünk a böjtre?

Fontos, hogy a böjtre, lelkileg és fizikailag is felkészüljünk.

Továbbá fontos tudni azt is, hogy a böjt nem éhezés!

Amennyiben a böjtöt pszichés ráhangolódással megfelelően előkészítjük és helyesen végezzük, a szervezet saját belső tartalékaiból táplálkozik. Ilyenkor nincs éhségérzet.

Lelki ráhangolódás: Tűzzünk ki célt, miért böjtölünk, hangolódjunk rá lelkileg erre az egy hétre, gondoljuk végig mi mindentől akarunk megszabadulni, mit szeretnénk lelki, érzelmi szinten elengedni, legyünk nyitottak.

Felkészülés fizikai szinten: A böjtöt megelőző néhány napon már csak könnyű ételeket (pl.: párolt zöldségek, gabonafélék, burgonya, joghurt, kefír,) fogyasszunk és az adagokat is mérsékeljük a szokásoshoz képest, ezen kívül a sózást és fűszerezést is csökkentsük. Az élvezeti cikkeket (édesség, kávé, alkohol, cigaretta) és a húsfogyasztást kerüljük a böjtöt megelőző napokban. Ezen kívül legalább két liter folyadékot - lehetőleg szénsavmentes ásványvíz formájában - fogyasszunk naponta.

A böjt javallatai és ellenjavallatai


Ki böjtölhet?

Preventív, tehát egészségmegtartó, betegségmegelőző céllal minden egészséges felnőtt ember böjtölhet, akinek erre igénye van.

Ki nem böjtölhet?

Vannak bizonyos betegségek és állapotok, amelyek fennállása esetén tilos böjtölni.

Ilyenek mindazok az állapotok, amelyek erősen befolyásolják a szellemi képességet:

  • mint bizonyos elmebetegségek,
  • skizofrénia,
  • pszichotikus állapotok,
  • súlyos agyér-elmeszesedés,
  • Alzheimer betegség.

Továbbá azon betegségek esetében, amelyeknél a beteg szervezetnek nincs elég tartaléka, ilyenek pl.:

  • a súlyos testi és lelki kimerültségi állapotok,
  • műtét utáni lábadozás.

A böjt abszolút ellenjavallatait képezik az anyagpusztulással járó megbetegedések, mint:

  • a TBC,
  • a daganatos betegségek,
  • súlyos pajzsmirigytúltengés.

Valamint további betegségek fennállása esetén:

  • aktív gyomor- és nyombélfekély,
  • szívbelhártya- és szívizomgyulladás,
  • I-es típusú cukorbetegség,
  • vesebetegség.

Nem böjtölhetnek:

  • 14 év alatti gyerekek,
  • terhes és szoptatós kismamák.

A módszer

  • intenzív méregtelenítés
  • pihenés mellett nagyon fontos az aktív mozgás is
  • napi 3 liter folyadék fogyasztása (ásványvíz, gyógytea)
  • napi két tányér zöldségleves (leszűrt, sómentes zöldségleves főzete, amely nem tartalmaz szilárd anyagot)
  • a böjtöt egy felépítő időszak követi (célja a szervezet visszaállítása az egészséges étkezésre).